A címben szereplő fogalmak látszólag teljesen különböző jelenségek leírására szolgálnak. A mindennapi élet során azonban mégis keveredés alakul ki közöttük. Sokszor talán véletlenül, máskor meg szándékosan kerülnek összemosásra a nem összetartozó jelenségek. E cikk ezt a problémát járja körül.
A fogalmak
A tudomány a minket körülvevő világ megismerésére irányuló jelenség, illetve az e tevékenység során szerzett tudásnak a rendszerezett összessége. A hit ezzel szemben valamely kijelentés igazságtartalmának elfogadása (vagy éppen tagadása) olyan módon, amely nem bizonyítható. A bizonyítás alatt itt a tapasztalati és logikai értelmet is lehet érteni. Látható, a hit nem egyenlő a vallással. Amíg egy tudományos eredmény nincs alátámasztva, addig az ember csak bizakodhat az igazában. A vallás már szűkítő értelmezés, aminek keretében Istenre, angyalokra, vagy bármilyen természetfelettire gondolhatunk. Az ezotéria fogalma már sokkal érdekesebb, A görög eredetű kifejezés olyan tudást jelöl, amely egy belső kör számára ismeretes, vagyis valamilyen titkos ismeret. Ez így elég tág meghatározás, hiszen egy vállalatnál az üzleti titkot képező adat is csak egy belső kör számára ismert, mégsem tartozik az ezoterika fogalma alá. Alatta olyan ismeretet kell érteni, amely bár a világot magyarázza, nem illeszkedik a tudományos kánonba, illetve annak történeti folyamatába. Az én értelmezésemben tehát az ezotéria nem egyenlő a sötét helyen kántáló csuklyás fazonokkal.
A metszetek és különbségek
A definíciókból látszik, a fogalmak nem izoláltak, vannak közös metszetek, illetve átjárás is van közöttük. Az ezotéria és a tudomány szembeállítása mindig az adott tudományos szint figyelembe vételével értelmezhető. Gondoljunk csak a bölcsek kövére. Az alkimisták sokáig kerestek valami, ami képes volt arany előállítására. Az akkori korban ezoterikus tannak számító vágyálom ma már megvalósítható. A modern kor embere képes arany előállítására, megvan hozzá az elméleti tudás, és a gyakorlatban is működne, ha nem lenne kész ráfizetés az egész. Az ezotériából tehát van út a tudomány felé. Visszafele is van? Attól mert egy elmélet meghaladottá vált, még nem fog visszaszivárogni az ezotériába. Hiába bizonyítható valamiről, hogy hibás, téves eredményre vezet, ez a tudás már biztos. A newtoni fizika kvantumszinten nem működik. Ha a tudományos mérések és számítások eredményét nem fogadjuk el, akkor nem ezoterikusok vagyunk, hanem csacsik. Mégis látunk bőségesen példát ezen csoportra is. Róluk még később lesz szó. A hit és tudomány kapcsolata sokszor viharos volt a történelem folyamán, gondoljunk csak az inkvizícióra. Mostanság viszont képes megférni egymással. Egy tudós is lehet hívő. Sőt, szigorúan fogalmilag, amikor még az elméletét nem bizonyította, akkor maximum hihet az igazában. Ha viszont a hit fogalmát kiterjesztjük vallásra, akkor sem szükségszerű az ellentmondás. Egy kutató is hihet Istenben, imádkozhat. Ettől még a fizikai vagy társadalmi jelenségeket ugyanúgy le tudja írni. Az, hogy hogyan egyezteti össze, az csak rá tartozik. Megpróbálhatja tudományos módszerekkel igazolni a kreacionizmust. Mondhatja azt is, hogy a hit megmutatja a nagy összefüggéseket (hogyan lettek az állatok), a tudomány meg az apró kapcsolatokat (hogyan épül fel egy adott állat). Ettől a tudomány nem csorbul.
A forráskritika egy sarkalatos kérdés. Itt is van egy érdekes hasonlóság. A tudományban – legyen szó bármely területéről – a forráskritika nagy hangsúlyt kap. Egyik legmarkánsabb eleme a kísérlet, illetve az eredmények kísérletekkel való igazolásának igénye. A hitnél ez fogalmilag kizárt, pontosabban irreleváns. Minek bizonyítani, ha elfogadjuk? Ha viszont bizonyítottuk, akkor onnantól már nem lehet hitről beszélni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a hitéletben, a vallásban nem jelenik meg a forráskritika. A Biblia a keresztények számára autentikus forrás, szemben az apokrif iratokkal. Az iszlámban a Korán, az izraelitáknál a Héber Biblia, vagy a Talmud. A sor tovább is folytatható lenne. Az ezotéria partikuláris felépítése miatt a forráskritika – egy kis eufemizmussal élve – nem hangsúlyos. Némelyek elfogadnak apokrif iratokat, ha szembe akarják magukat állítani valamely más eszmével, de ez nem szükségszerű. A 12 szálú DNS aktiválásához nem kell semmi, sem apokrif irat, sem létező tudományos eredmények, sem józan ész. Ez utóbbi különösen kerülendő.
Ezotéria = tudomány + hit
Hogyan épül fel egy átlagos ezoterikus elmélet? Mintha lenne egy szakácskönyv, amely pontosan ugyanúgy kezdődik. Ha ki akarsz főzni vagy sütni egy új elméletet, vegyél némi tudományt és szórd meg hihetetlen elemekkel. Ha exkluzív dolgot akarsz alkotni, akkor keress egy doktori címmel rendelkező valakit, akire hivatkozhatsz. Még az sem számít, ha teljesen más tudományterületen tevékenykedik. Sok embert azért szippant be a csacsisággyár, mert nem rendelkeznek megfelelő alaptudással. Nem figyeltek oda általános iskolában, hiányoztak, vagy éppen csak elfelejtették, mivel a mindennapi problémák megoldásához nem szükséges tudni azt, mik azok a delokalizált elektronok. Egy jól csengő kifejezés emberek tucatjait ösztönzi megosztásra a nagy közösségi oldalakon. Mindezek mellett imádunk ellenségeket gyártani. Mindenki az ellenség között van, aki kicsit is különbözik tőlünk: az orvos, a tudós, a kutató, a gyógyszeripar, még a mosolygós patikusnéni is a pult mögött. Miért? Talán azért, mert sokan nem szeretik az osztályelsőket, vagy irigykedünk rájuk, talán másért. Ugyanakkor nem kell átlagon felüli képességgel rendelkeznünk annak a belátásához, hogy gyíkemberek márpedig nincsenek. Az orvos sem azért tanult éveket, hogy utána kedvtelésből kínozza a betegeket. Nem azért nem ír fel lúgosító kúrát a páciensnek, mert szereti látni a szenvedő arcokat. Azért nem írja fel, mert ha valóban lúgos kémhatásúvá varázsolná a gyomrunkat, abba belehalnánk.
A jövő és a megoldás
Ha egy picivel több időt szentelnénk egy-egy olvasott dolog megértésére, sokkal kevesebb csacsiság venne minket körül. Ne próbáljunk meg úton-útfélen az életünkre törő fonendoszkópos gonosztevőket vizionálni! Nincsenek ott, csak a tudatunk játszik velünk. Ha tényszerűen közelítjük meg az előttünk álló problémákat, rögtön két részre oszlik az ezotéria. Az egyik a nyilvánvaló és értelmetlen butaság. A másik pedig az, amiben akár még lehet is valami. Olyan dolgok, amelyeket nem tudunk még bizonyítani. Ez utóbbi kategória lehet üres halmaz, vagy akár elemekkel teli is, mindenkinek ízlése szerint. Egy biztos, a gyíkemberek nem ez a kategória. A 12 szálú DNS sem az.
Információs társadalomban élünk, így egyre több és több ember számára nyílik ki a világ. Sokkal több információt vagyunk képesek jelentősen gyorsabban begyűjteni, mint korábban. Az eszközeink is egyre okosabbá válnak: a mobil, a mosópor és a Google. Abban a hamis világképben ringatjuk magunkat, hogy nem kell megszűrnünk az információt, azt elvégzik helyettünk mások. Pedig a szomszédból posztoló Margit néni vagy Béla bácsi nem autentikus forrás. Érdemes lenne az ezotériát tudományosan vizsgálni. Szükség lenne a fogalmi keretek megalkotására, hogy legalább a szavak szintjén közös nevezőre lehessen hozni a tudománnyal. Jelenleg még értekezni is nehéz róla, mivel nincsen kikristályosodott fogalomrendszere. Bioenergetika, kvantumgyógyászat, stb. Amíg nincs meghatározás, nem is lehet vitatkozni róla. Persze az egységes és átlátható fogalomrendszer nem kedvez a szemfényvesztőknek, népbutítóknak és sarlatánoknak, mert rámutatna a nyilvánvaló átverésekre. Ezományra fel!
Lendkerekeslepényhal aka Cardiac Saved Rhyme
